Bevallom, hogy gyerekként is nagyon szerettem memóriakártyázni, így az idősekkel való minőségi időtöltésben is gyakran nyúlok ehhez az eszközhöz és igyekszem többféleképpen felhasználni ezt a fajta kártyajátékot – természetesen mindig személyre, csoportra szabva.
Milyen módon játszhatjuk?
1. A klasszikus játék
Azt hiszem ezt nem kell nagyon részletezni. Úgy gondolom ezt akkor ajánlatos alkalmazni, ha többen is játszanak (min. 4 fő). Családi eseményen, vagy éppen klubfoglalkozásokon egyszerű, szórakoztató és akár ismeretterjesztő (ha például a zászlós memóriakártyát választjuk) időtöltés.
2. Kevesebb kártya
Sokszor az a tapasztalat, hogy egy teljes pakli nagyon sok információ egyszerre, ami frusztrációhoz is vezethet. Ez esetben követhetjük a fokozatosság elvét is, állapottól függően. Ha esetleg nem ismerik a játékot, akkor mindenképpen célszerű kevesebb párral kezdeni.
3. Melyik a kakukktojás?
Demens foglalkoztatásban ajánlom. Rakjunk ki három kártyát és kérdezzük meg, hogy melyik a nem odaillő. Olvassuk fel és beszéljük meg, hogy melyek az egyformák és melyik a kakukktojás. A sorokat lehet cserélgetni. Ha szeretnénk egy kis csavart vinni a játékba, akkor kérhetjük, hogy a (kisebb/nagyobb) pakliban keresse meg a kakukktojás párját.
4. Egyszemélyes párosítás
Sokszor alkalmazom a differenciált képességmegtartás foglalkoztatás keretein belül. Ilyenkor odaadom az egész paklit egy személynek és megérem, hogy az asztalon párosítsa ki. Általában könnyen elboldogulnak vele, jól lekötik a figyelmet és a koncentrációban is segít. Természetesen, ha valakinek sok egy teljes pakli, felezzük meg.
5. „Nehezített” memóriakártya
Olyan memóriakártyák is vannak, ahol nem egyezik meg 100%-osan a kép, ez már önmagában is nehezített terep, mivel nagyobb odafigyelést kíván. Az ilyen típusú kártyáknál a hasonlóságot kell keresni, nem az egyformaságot, bár egy kis indexkép mindig segít, hogy az azonosítás biztos legyen.
Ezekkel a memóriakártyákkal is lehet a fentieket alkalmazni, viszont figyelmeztetni kell rá az egyént, hogy ez egy kicsit becsapósabb. 🙂
