„Demenciának (mens=elme) nevezzük az értelemnek a tudati szint zavara nélküli globális hanyatlását. Más megfogalmazásban a demencia a kognitív folyamatok hanyatlása.” (Tringer, 2010, 215. old.)
A demencia általános szimptómái:[1]
- memóriazavarok
- koncentrációs nehézségek
- kommunikációs problémák
- zavartság térben és időben
- hangulatváltozások, érzelmi kontrollálatlanság
A demencia súlyosságát három fokozatba sorolják:
Enyhe: az egyén önellátásra képes a nyilvánvaló deficittünetek ellenére
Közepes: az egyén önellátásra csak segítséggel képes, állandó felügyeletre még nincs szüksége
Súlyos: az egyén állandó felügyelete szükséges, személyi higiénéjéről nem tud önállóan gondoskodni (Tringer, 2010)
Számomra megdöbbentő volt olvasni azt a megállapítást, miszerint „van, aki a gyors és korai elöregedésbe (demenciába) menekül, hogy tudattalanul is kerülje a helyzetével való konfrontálódást.” (Hajduska, 2008)
A minap a figyelmembe ajánlottak egy cikket, amely egy újszerű kezdeményezést mutatott be, az ún. demencia-falut. Hollandiában két ápolónő dolgozta ki és valósította meg 152 demens lakónak az ellátását, ahol a szakácstól kezdve a fodrászig minden dolgozó szakképzett ápoló.[2]
A WHO 2012-es adatai szerint világszerte körülbelül 35,6 millió demens beteg él. Ez a számérték 2030-ra megduplázódhat, míg 2050-re akár háromszorosára is növekedhet.[3]
Láthatjuk a kimutatások által, hogy a demensek száma drasztikusan szaporodni fog. Tapasztalataim szerint ez a fajta szellemi leépülés még nem annyira van benne a köztudatba, így az emberek érhetetlenül állnak a probléma előtt és nem tudják mit is tegyenek dementálódott hozzátartozóikkal. Azt gondolom, hogy fontos a családtagok informálása, felkészítése, főleg azért, hogy időben tudják észlelni a problémát, amikor még esély van a folyamat késleltetésre.
Jelenlegi irreverzibilis demenciák, melyekről bővebb kifejtésre kerül sor, az Alzheimer-kór, Parkinson-kór és a Huntington-kór, melyeket az ún. Dementia care c. könyv alapján szeretnék ismertetni.
Alzheimer-kór
A demenciák 50-60 %-a sorolható ide, a nőknél nagyobb számban diagnosztizálják. Az Alzheimer-kór egy progresszív, degeneratív agyi elváltozás, amely jelenleg gyógyíthatatlan, viszont a betegség korai felismerése által lassítható a folyamat.
Tünetei:
- emlékezetzavar
- gyakran éhes, vagy elfelejt enni
- nehezen talál meg ismerős helyeket
- nehezen találja a megfelelő szavakat
- rövid ideig képes koncentrálni
- zavart viselkedés
- elfelejti a neveket
- kérdéseket és történeteket ismétel
- hangulatingadozások
Parkinson-kór
A Parkinson-kór lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség, melynek első tünetei 50-60 éves korban jelentkeznek először. A reszkető bénulásban szenvedőknek jellegzetes testtartásuk és járásmódjuk van, fejüket, vállukat lehajtva csoszognak.
Tünetei:
- memóriazavarok
- remegés
- lassú gondolkozás
- izommerevség
- székrekedés
- egyensúly problémák
- fokozott kockázat az elesésre
Huntington-kór
A Huntington-kór egy genetikailag örökletes, progresszív betegség, amely az agy egyes részein található idegsejtek elvesztésével jár. 35-50 év körül jelennek meg az első tünetek.
A betegség szimptómái:
- akaratlan, rendellenes mozgások (arc, végtagok)
- koordináció-, és egyensúlyvesztés
- személyiségváltozás
- hangulati változások
- ingerlékenység
- nyugtalanság
- szellemi leépülés
A „demencia ernyő” kifejezést gyakran használják arra, hogy bemutassák a demencia különböző típusait és szintjeit, amelyek egy nagyobb kategóriába tartoznak. Az „ernyő” egy hasonlat, amely a demencia különféle formáinak együttesét írja le. Ide tartoznak például az Alzheimer-kór, a Lewy-testes demencia, a vaszkuláris demencia és más neurodegeneratív betegségek.
A képet használva kiemelhető, hogy a demencia többféle, egymástól eltérő tünetekkel és lefolyással járó betegségcsoportot foglal magában, amelyek mind más-más kezelési és támogatási megközelítést igényelnek.
Az említett betegségek kezelése közt szerepel a rendszeres mozgás, beszéd-, és zeneterápia.
A prevenció fontossága tehát kiemelkedő. Mivel a demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor, így az egészségpolitika egyik célkitűzése lehet, hogy a betegség kialakulását minél idősebb életkor felé tolja el. Kimutatták, hogy az alacsonyabban iskolázott, ill. hátrányosabb gazdasági-társadalmi státuszban lévő embereknél gyakoribb a demencia kialakulása, így társadalmi szinten az iskoláztatás, az élethosszig tanulás, a rendszeres agytorna mind-mind az időskori szellemi hanyatlás megelőzését segíti.[4]
A demens betegek részére kiemelt fontosságú a személyesség, a barátságos környezet, a természet, a napfény, a türelem és az érintés. (Keglevichné, 2007)
[1] http://www.alzheimers.org.uk/site/scripts/download_info.php?fileID=1881
[2] http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/talalkozhat_boldog_demensekkel_is