Reviczky Gyula: Pünkösd
Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába’ támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed’
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’:
Világitó sugaradat áldja.Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után
Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt – ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt – esedezés, esengés.
Pünkösd előtt – halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt – koldusszív tárulása.
Csendesen várni – várni, hinni, kérni!
Aztán – boldog pünkösd utánba érni!S pünkösd után – szent égi erőt-vetten,
pünkösd után – Lélekkel telítetten,
pünkösd után – bátor tanúvá lenni,
pünkösd után – szolgálni, égni, tenni,
pünkösd után – régit kárnak ítélni,
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után – adni, adni, adni!Aranyosi Ervin: Pünkösd
Hát eljött, hát itt van
piros Pünkösd napja,
s eljön a Szentlélek,
s hitünk visszaadja.
Hét hete múlt Húsvét,
Jézusunk mennybe ment,
nincs, aki felrázza
a hitetlen jelent!Mind az apostolok
épp ma összegyűltek,
cél nélkül, ok nélkül,
magukba merültek.
Csak egy jelre vártak,
hogy mutasson utat,
lelkük a sötétben,
fénylő jelet kutat.S lám, hatalmas zúgás,
és szélvihar támadt.
Lángnyelvek virultak,
ahogy a fény áradt.
A Szentlélek leszállt
az apostolokra!
Megújul a lélek,
s nem lesz földi pokla!Ez a megtisztulás
ébredés kezdete,
s lám Péter prédikált,
s a többi tart vele.
Beszédére sokan,
oly sokan figyeltek,
hisz az árva lelkek
útra, célra leltek.Volt kire figyelni,
volt már kit követni,
a jövő alapját
már le tudták tenni.
Létre jött az egyház,
és Jézus keresztjén,
alapult a vallás,
a hithű keresztény.Áldozat, szolgálat,
örök megbocsátás,
együtt gondolkodás,
új szemléletváltás.
Keresni az utat
egy boldog világhoz,
hűnek lenni Jézus
szent akaratához.Pünkösd van, az egyház
szép születésnapja,
hitünk a szentlélek,
újra visszaadja.
Csak követni kéne,
s nem bűnről papolni,
a rászorulókhoz
le kéne hajolni!A szeretet nyelvén
beszélni és tenni!
A megváltó útját
naponta követni.
Példát venni róla,
példát venni tőle,
hogy a világunknak
legyen szép jövője!Dsida Jenő: Pünkösdi várakozás
Kész a világ,
feszült, ünnepi várás
tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
sóhajt az Isten lelke.Kimérve minden pálya
megtöltve minden lélek-lámpa,
ahol csak úr a lét…
De jaj, sötét van,
mélységes iszonyú sötét!A zordon tömeg-árnyék
némán zokogva kering utjain,
s csak egyet tud és egyet érez…
…Most váratlanul vágyon megvonaglik
és felzug Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, szint adj nekünk,
mert epedünk!Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy Alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!…És ismétlik mindig erősebben
a felviharzott étheren keresztül
és felharsan az egek harsonája
s a végtelennek zsolozsmája zendül
zsibongva, zsongva…És nagy szavát az Ur – kimondja!
Bódás János: Pünkösdi ének
Jöjj, Szenlélek, te égi tűz!
Napnál hevesebb lángjaid
bontsák szeretetté bennünk
a gyűlölet atomjait!Szent Szél, légy a szellőztetőnk,
szórd szét a nehéz felleget,
mely sötét árnyékaival
a földre s ránk telepedetettZúgj át rajtunk égi vihar;
ne békés népek tűzhelyét
s vetését – de gőgös, hazug
bálványainkat zúzva szét.Isten galambja szállj le ránk,
szívünkbe rakd a fészkedet,
turbékolj halkan, lakozz bennünk
sárkányok s keselyűk helyett.Hozz új embert – mert most miatta
a Föld fáj s szégyenpírban ég,
hogy végre már váljék díszére
egy megtisztult emberiség.A népek zajló tengere
békére, nyugalomra vár,
legyen a gyötrődő világnak
maradandó pünkösdje már.Reményik Sándor: Pünkösdi szomorúság
A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
„Hogy születhetik újjá, aki vén?”…
Balassi Bálint: Borivóknak való
| 1 Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, |
| Mindent egészséggel látogató ege, |
| Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! |
| 2 | Te nyitod rózsákot meg illatozásra, |
| Néma fülemile torkát kiáltásra, |
| Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba. |
| 3 | Néked virágoznak bokrok, szép violák, |
| Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak, |
| Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak. |
| 4 | Mert fáradság után füremedt tagokat |
| Szép harmatos fűvel hizlalod azokat, |
| Új erővel építvén űzéshez inokat. |
| 5 | Sőt még az végbéli jó vitéz katonák, |
| Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják, |
| Most azok is vigadnak, s az időt múlatják. |
| 6 | Ki szép füvön lévén bánik jó lovával, |
| Ki vígan lakozik vitéz barátjával, |
| Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral. |
| 7 | Újul még az föld is mindenütt tetőled, |
| Tisztul homályából az ég is tevéled, |
| Minden teremtett állat megindul tebenned. |
| 8 | Ily jó időt érvén Isten kegyelméből, |
| Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívből, |
| Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetből! |
