Aktív időskor Hollandiában

Nyáron egy hetet töltöttem el  a meseszép Hollandiában, nyaralás címszó alatt, viszont végig nyitott és egyre inkább kerekedő szemmel figyeltem az idős korosztályt.
Első élményeimet sógorom szüleinél szereztem, ahol a Nagypapa 80 év feletti, a Nagymama pedig közelít ehhez a kerek évszámhoz. Fittségük és aktivitásuk eddig is ismert volt előttem, de teljesen más volt saját otthonukban látni őket. Kertészkednek, főznek,  kézműveskednek, azaz tartalmasan és tevékenyen töltik mindennapjaikat. Házuk akadálymentesített, ami nem csupán a fürdőszobát és a mellékhelyiséget jelenti, hanem például könnyen fel tudnak jutni az emeletre is, ahol a hálószoba található.

Igen, de mivel is? Az ún. lépcsőlifttel, amit először Magyarországon a Diősgyőri várnál tapasztaltam, magánházban még nem.

A lépcsőliftekek hasonló célt szolgálnak a nevükből eredően, mint a rendes liftek, azonban kisebb helyigényűek és nem utolsó sorban gazdaságosabbak is. Ez a szerkezet olyan személyeknek készülnek, akiknek már gondot okoz a lépcsőn való fel-le járás életkoruk vagy betegségük miatt. Használata egyszerű és biztonságos is, mivel biztonsági öv is tartozik hozzá. Természetesen kipróbáltam, véleményem szerint rendkívül praktikus és meglepő módon viszonylag gyorsan (is) lehet vele haladni, ha olyan tempót állítunk be.

Lépcsőlift

.

Ismerkedem az irányítással 🙂
Száguldok az emeletre 🙂

 

Egy másik élményem az aktív időskorukról házon kívül ért. Az egyik nap egy kerékpározással egybekötött családi eseményen vehettünk részt, ahová a Nagypapa és Nagymama is eljöttek és letekerték a teljes távot, ami ugyan nem volt annyira hosszú, de rövid sem. Mindkettőjüknek egy elektromos rásegítésű kerékpárjuk van, az ún. pedelec, amely a pedal-electric kifejezésből ered. Nem a Magyarországon népszerű elektromos kerékpárról van szó, amit nem kell hajtani és akár 30 km/h-val is mehetünk vele (megjegyzem a helyi rendőrségi adatok szerint az ilyen kerékpárral közlekedőeknek van a legtöbb balesete), hanem a biciklizés élményét, azaz a tekerést meghagyva, egy kis rásegítéssel mozgásban tarthatjuk magunkat. Nagyon ötletes, nagyon praktikus!

Hála Istennek elég sok helyen jártunk Hollandián belül és természetesen rengeteg turistával találkoztunk, kiknek zöme ázsiaiakból ill. holland nyugdíjasokból állt és nem csupán 65-70 év közötti nyugdíjasokból, hanem szép számmal voltak 80 év körüliek és felettiek is, akik magabiztosan  közlekedtek a rollátorukkal, azaz a  gurulós járókeretükkel, melyre biztonságosan le is tudtak ülni, ha éppen elfáradtak. Úgy tűnt, hogy egyáltalán nem szégyellték, hogy inkontinencia betétet használnak, nyilván ez egyébként nem  volt feltűnő, de én észrevettem. 🙂
A kerekesszékkel közlekedők látványa sem volt ritka jelenség, akiknek a házastársa vagy éppen az egyik családtagja segített a gyorsabb haladásban.

Összegezve: nem azért írtam ezeket le, hogy irigykedjünk vagy hogy szidjuk az itthoni ellátórendszert. A tény viszont az, hogy Hollandia egy gazdag nyugat-európai ország, ahol az időseket a társadalom fontos tagjaként kezelik és segítséget is kapnak az aktív időskorhoz. Ott teljesen más a szemlélet. Az idősek sem tűnnek depresszívnek, befelé fordulónak, reményvesztettnek, hanem akaraterősnek, élvezik az életet és nem adják meg magukat a betegségeknek.

Személy szerint nagyon sokat tanultam Tőlük, főleg olyan szempontból, hogy a saját életünkért és jövőnkért mi magunk tehetünk a legtöbbet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .