Versek pünkösd ünnepére

Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.
Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába’ támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed’
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’:
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után

Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt – ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt – esedezés, esengés.
Pünkösd előtt – halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt – koldusszív tárulása.
Csendesen várni – várni, hinni, kérni!
Aztán – boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után – szent égi erőt-vetten,
pünkösd után – Lélekkel telítetten,
pünkösd után – bátor tanúvá lenni,
pünkösd után – szolgálni, égni, tenni,
pünkösd után – régit kárnak ítélni,
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után – adni, adni, adni!

Aranyosi Ervin: Pünkösd

Hát eljött, hát itt van
piros Pünkösd napja,
s eljön a Szentlélek,
s hitünk visszaadja.
Hét hete múlt Húsvét,
Jézusunk mennybe ment,
nincs, aki felrázza
a hitetlen jelent!
Mind az apostolok
épp ma összegyűltek,
cél nélkül, ok nélkül,
magukba merültek.
Csak egy jelre vártak,
hogy mutasson utat,
lelkük a sötétben,
fénylő jelet kutat.
S lám, hatalmas zúgás,
és szélvihar támadt.
Lángnyelvek virultak,
ahogy a fény áradt.
A Szentlélek leszállt
az apostolokra!
Megújul a lélek,
s nem lesz földi pokla!
Ez a megtisztulás
ébredés kezdete,
s lám Péter prédikált,
s a többi tart vele.
Beszédére sokan,
oly sokan figyeltek,
hisz az árva lelkek
útra, célra leltek.
Volt kire figyelni,
volt már kit követni,
a jövő alapját
már le tudták tenni.
Létre jött az egyház,
és Jézus keresztjén,
alapult a vallás,
a hithű keresztény.
Áldozat, szolgálat,
örök megbocsátás,
együtt gondolkodás,
új szemléletváltás.
Keresni az utat
egy boldog világhoz,
hűnek lenni Jézus
szent akaratához.
Pünkösd van, az egyház
szép születésnapja,
hitünk a szentlélek,
újra visszaadja.
Csak követni kéne,
s nem bűnről papolni,
a rászorulókhoz
le kéne hajolni!
A szeretet nyelvén
beszélni és tenni!
A megváltó útját
naponta követni.
Példát venni róla,
példát venni tőle,
hogy a világunknak
legyen szép jövője!

Dsida Jenő: Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
feszült, ünnepi várás
tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
sóhajt az Isten lelke.
Kimérve minden pálya
megtöltve minden lélek-lámpa,
ahol csak úr a lét…
De jaj, sötét van,
mélységes iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
némán zokogva kering utjain,
s csak egyet tud és egyet érez…
…Most váratlanul vágyon megvonaglik
és felzug Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, szint adj nekünk,
mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy Alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!…
És ismétlik mindig erősebben
a felviharzott étheren keresztül
és felharsan az egek harsonája
s a végtelennek zsolozsmája zendül
zsibongva, zsongva…
És nagy szavát az Ur – kimondja!

Bódás János: Pünkösdi ének

Jöjj, Szenlélek, te égi tűz!
Napnál hevesebb lángjaid
bontsák szeretetté bennünk
a gyűlölet atomjait!
Szent Szél, légy a szellőztetőnk,
szórd szét a nehéz felleget,
mely sötét árnyékaival
a földre s ránk telepedetett
Zúgj át rajtunk égi vihar;
ne békés népek tűzhelyét
s vetését – de gőgös, hazug
bálványainkat zúzva szét.
Isten galambja szállj le ránk,
szívünkbe rakd a fészkedet,
turbékolj halkan, lakozz bennünk
sárkányok s keselyűk helyett.
Hozz új embert – mert most miatta
a Föld fáj s szégyenpírban ég,
hogy végre már váljék díszére
egy megtisztult emberiség.
A népek zajló tengere
békére, nyugalomra vár,
legyen a gyötrődő világnak
maradandó pünkösdje már.

Reményik Sándor: Pünkösdi szomorúság

A Lélek ünnepén 
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény. 
A Lelket, amely sosem volt enyém. 
A Lelket, amely sosem lesz enyém. 
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém: 
“Hogy születhetik újjá, aki vén?”…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..