Ketten vagy egyedül?

A mai világban ez a fiatalok számára ugyanolyan kérdés, mint az idősebb korosztály számára.
Igaz az a közhely, hogy az ember társas lény, illetve meg is van írva, hogy “nem jó az embernek egyedül lenni”, mégis sokan ezt az utat választják, ami valamiképpen érthető is. Egy válás vagy a szeretett házastárs elvesztése után nehéz egy új kapcsolatot felépíteni. A csalódottságtól, a megnyílástól való félelem ott motoszkál; kinél jobban, kinél kevésbé.
A kérdések pedig csak gyűlnek és gyűlnek:

  • Van még, akinek kellenék?
  • Megbízhatok bárkiben is?
  • Kezdhetek még új életet?
  • Mit kell feladnom?
  • Mit nyerhetek?
  • Mit fognak gondolni rólam?
  • Hol keressek?
  • Keressek egyáltalán?
  • Kire vágyom?
  • Hogyan képzelem el az életem 5 és 10 év múlva?

Ismerkedjünk vagy nem?
Általánosságban nehéz bármit is írni, mivel fontos az egyén és az élethelyzet, amiben van, azért próbálkozom irányokat adni.
Először is egy veszteséget mindig meg kell gyászolni. Időt kell hagyni önmagunknak, hogy kitisztuljanak az érzéseink, hogy tiszta lappal indíthassunk. Ha ennek a gyászfolyamatnak vége, és érzelmeink stabilizálódtak, nyithatunk emberek felé kapcsolati téren.

Úgy gondolom a teljes elzárkózás nem a legjobb út. Ha valaki ezt az utat választja valószínűleg egy kezeletlen sebet hordoz önmagán.
“A boldogság csak úgy igazi, ha megosztjuk valakivel.”  Hangzik el az élet konklúziójaként az Út a vadonban című filmben.

Miket vigyünk magunkkal, ha ismét ismerkedésre szánjuk el magunkat?

  • Türelem
  • Tolerancia
  • Elfogadás
  • Kedvesség
  • Odafigyelés
  • Meghallgatás
  • Sok-sok mosoly 🙂

Lehet, hogy a találkozóból nem lesz világraszóló szerelem, de annyi más út létezik még. Lehet, hogy találunk egy színházbajáró partnert, vagy akit ugyanúgy érdekelnek a koncertek, múzeumok, esetleg közös kirándulások, vagy bármilyen más kikapcsolódás, amit rég ki szerettünk volna próbálni, de eddig nem volt kivel…
Az élet még tartogat apró örömöket, rajtunk áll, hogy észrevesszük-e és élünk-e a lehetőségekkel. 😉

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.